Temperák

A tempera (latin temperare: 'keverni') egy festészetben alkalmazott technika. Lényege a temperafesték használata, amelyben a színezőanyag egy olajos-vizes emulzióban van eloszlatva. Festés közben a temperafesték vízzel hígítható, de a vízfestékekkel ellentétben száradás után már nem visszaoldható.

A tempera az olajfestés elterjedése előtt a festészet legfontosabb eljárása volt, a középkor táblaképei, az ikonok ezzel a technikával készültek. A középkorban krétaalapozásra dolgoztak, a könnyed, tiszta színek a fehér alapozáson jól érvényesültek. A temperát az olajtechnikával vegyítve is lehet alkalmazni. A temperával aláfestett képet lehet olajfestékkel folytatni, a régi mesterek gyakran éltek is ezzel a lehetőséggel.

A magyar kereskedelemben tempera néven hozzák forgalomba azokat a festékeket is, amelyeket inkább gouache kategóriába sorolunk. Ezek annyiban mások a hagyományos tempera festékekhez képest, hogy száradás után is újra oldhatók vízzel. A PANNONCOLOR temperákra is ez a visszaoldhatóság jellemző.